Az alábbiakban 24 asztali környezetet szedtünk össze. De melyiket érdemes használni? Nos, kipróbálni mindegyiket érdemes ahhoz, hogy dönteni tudjunk.
A Linux asztal egyik nagy erőssége a választási lehetőség, amelyet a felhasználók számára kínál. Ha nem tetszik az alkalmazás menüje a képernyő bal alsó sarkában, akkor áthelyezhetjük máshova. Ha nem tetszik, ahogy a fájlkezelő rendszerezi a dokumentumokat, használhatunk másikat. Igaz, ez azonban zavaró lehet az új felhasználók számára, akik nem szoktak hozzá a számítógépük használatáta során az ilyen dolgokhoz. Ha például a Linux telepítését nézzük, akkor az egyik legfontosabb döntés, hogy melyik asztali környezetet kívánjuk használni. Ennek azonban a legjobb módja az, ha kipróbálunk néhányat, amíg meg nem találjuk meg a megfelelőt számunkra.
Az alapértelmezettek
Alapértelmezés szerint a Fedora, az Ubuntu, a Debian és még sokan más disztró esetében a GNOME asztali környezetet valószínűleg a legnépszerűbb. A Gnome egy intuitív és modern kezelőfelület, ami még érintőképernyőn is kényelmesen használható.
Számos Linux disztribúció azonban mást használ elsődlegesként, mint például a KDE Plasma, a Pantheon, a Cinnamon és a Mate.
- GNOME: a modern és intuitív alapértelmezés
- MATE: régi GNOME variáns
- KDE: a hatékony és konfigurálható plazma asztal
- Cinnamon: klasszikus GNOME modern köntösben
- Pantheon: az ElementaryOS alapértelmezettje
- Budgie: GNOME 3-ból származtatott, de szinte teljesen átdolgozva
- Trinity: KDE variáns
Hagyományos Unix stílus
A Unix, a modern operációs rendszerek elődje és a Linux közvetlen inspirációja, meglepően gazdag asztali környezet választékkal rendelkezik. A legtöbb ember nem ismeri az Unix asztali dizájnt, mert a Unix számítógépeket az akadémiai, tudományos és filmes beállítások közös gépeinek tekintették, nem pedig a háztartásban használt otthoni gépeken használták. Ha régebben Unix-, IRIX- vagy NeXT -felhasználók voltunk, akkor kellemes emlékeink lehetnek az asztali számítógépekről, mint például a CDE vagy a NeXTStep. Szerencsére a hagyomány tovább él:
- Windowmaker: a NeXT interfész újjászületése
- Enlightment: modernizált és továbbfejlesztett Windowmaker stílusú asztal
- Fluxbox: a dobozon kívül gondolkodás
- Openbox: a doboz használhatóságának javítása
- TWM: az időtlen mintaasztal az X11 -gyel
- Fvwm: A TWM továbbfejlesztett változata
Kevés erőforrást igénylő "lightweight" asztali környezetek
Felmerülhet a kérdés, hogy a Linux miért rendelkezik olyan sok asztali környezettel. Például a régi számítógépek, amelyek igyekeznek lépést tartani a felhasználói felület frissítésével új életet kaphatnak, könnyű asztallal. Alternatív megoldásként egyszerűen a CPU -ciklusokat rendelheti hozzá mindenhez, így az elsődleges felhasználói felület minimális erőforrás használatra törekvése ésszerű megoldás lehet.
- XFCE: ismerős és modern asztalt biztosít az erőforrások töredékéért
- LXQT és LXDE: hasonló az XFCE-hez
- PekWM: dobozos stílusú ablakkezelő
- Joe's Window Manager: egy másik doboz stílusú ablakkezelő
- Ratpoison: egér nélküli használatra tervezve
- Herbstluftwm: Ratpoison a Vim felhasználók számára
- Lumina: PC-BSD-hez kifejlesztett asztali környezet
Szakértőknek, kísérletezni vágyóknak szánt asztali környezetek
Ezeket valószínűleg nem állandó asztali számítógépnek szánják, de szórakoztatóak lehetnek. Némelyik csiszoltabb, mint mások, és néhányat nem is olyan könnyű telepíteni. :
- Unix asztali környezet: a klasszikus UNIX asztal újragondolása
- Rox: progresszív és modern asztali a maga korában
- MLVWM: mi lenne, ha az Apple IIe futna a Unixon?
- Equinox: csak az alapok
Ha a bőség zavarában szenvednénk, ne feledjük, hogy a Linux asztali környezetet opcionálisak. Nincs kötelességünk többet kipróbálni, mint amit az általunk telepített disztribúcióval kapunk.
A legtöbb Linux felhasználó megelégszik azzal az asztallal, amelyet a disztró alapból telepít. De ha mindent megtanultunk, amit az alapértelmezett asztali környeztről tudnunk kell a használatához, akkor rengeteg lehetőség van pédául a hétvégén egy másikat kipróbálálni. Csak úgy kedvetelésből is.
Forrás: opensource.com
Hozzászólások(0)