Linus Torvalds nem szeret nyilvánosan beszélni. Nem tart szóló előadásokat, nem ad interjúkat mindenkinek, és ha már színpadra kell mennie, az egyetlen formátum, amelyet elfogad, az egy-két évtizede bejáratott „tűz nélküli kandalló-csevegés" Dirk Hohndelllel, a Verizon nyílt forráskódú igazgatójával.
- május 20-án ezzel a formátummal tartották a harminc alkalomból álló sorozat harmincadik részét, a Linux Foundation Open Source Summit North America rendezvényén Minneapolisban. Harminc percben szóba került a 3D nyomtatás, a gitárpedálok, az AI, a Rust, a biztonsági lista összeomlása, egy 30 éves Intel processzor nyugdíjazása, és az a kérdés, hogy Torvalds egyáltalán programozónak tekinti-e még magát.
Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb és legérdekesebb dolgokat, amelyeket mondott.
1. „Szerelem-gyűlölet kapcsolatom van az AI-jal"
Ez volt az este legemlékezetesebb mondata, és nem véletlenül terjedt el azonnal az összes tech-csatornán.
„Valójában nagyon szeretem technikai szempontból. Szeretem az eszközöket. Nagyon hasznosnak és érdekesnek tartom, de határozottan okoz fájdalompontokat" — mondta Torvalds.
Ami dühíti: „Amikor látom, hogy valakik azt mondják: »hé, a kódunk 99%-át AI írta«, szó szerint dühös leszek."
Ami lenyűgözi: „Felnőttem gépi kódot írva — és amikor azt mondom gépi kód, nem assembly-t értek, hanem a nyers számokat. Egy idő után rájöttem, hogy ez elég hülye dolog, és az emberek kitaláltak egy szerszámot, az assemblert. Aztán rájöttem, hogy a fordítóprogramok is jók. Mostanában rájövök, hogy az AI eszközök is jók."
A végkövetkeztetése tömör: „Személyesen 100%-ig meg vagyok győződve arról, hogy az AI megváltoztatja a programozást — de nem változtatja meg az alapokat."
2. 20%-kal több commit — és a biztonsági lista összeomlása
„Az elmúlt hat hónapban sokkal több commitot láttunk" — mondta Torvalds, becslése szerint „az utolsó két kiadásnál körülbelül 20%-kal több commit volt, mint az előző kiadásoknál az elmúlt sok évben."
Ez önmagában pozitív lenne — de az AI-alapú hibajelentések nem érkező emberi utánkövetéssel együtt komoly terhet raktak a karbantartókra. Az AI forradalma nagyjából hat hónappal ezelőtt kezdett valóban hatni a Linux kernel közösségre, és most mindent megváltoztat — a kernelbe való bekerülés küszöbe szinte összeomlott, mert az AI „az elvégzendő munka nagy részét elvégzi".
A konkrét probléma: az emberek úgy gondolják, hogy ha AI segítségével találnak egy hibát, az első reakciójuk az, hogy jelentsék a biztonsági listán, mert „biztonsági vonatkozásai lehetnek." Ennek eredménye az lett, hogy a biztonsági listát — amelyet egy kis csapatnyi karbantartó felügyel — elárasztották a duplikált bejegyzések.
Torvalds erre egy új irányelvet fogalmazott meg, amely azóta be is kerültek a kernel dokumentációjába: „Ha AI segítségével találsz egy biztonsági hibát, alapvetően tekintsd nyilvánosnak — mert ha te megtaláltad AI-jal, valószínűleg 100 másik ember is megtalálta ugyanazzal az eszközzel."
A Copy Fail és a Dirty Frag esetére is utalt közvetett módon: „Ez kétszer is megtörtént nemrég a Linux kernelnél — a kernel fejlesztők ugyanakkor értesültek egy problémáról, mint a nagyközönség, beleértve a rosszindulatú támadókat is."
3. A Sashiko — az AI, amely a patcheket ellenőrzi
Amikor Torvaldsot megkérdezték, milyen AI eszközöket használ a Linux projekt a pull requestek és a sebezhetőség-jelentések ellenőrzésére, a válasza egyetlen szó volt: „Sashiko."
A Sashiko átnézi a levelezőlistán beküldött összes patchet. „Néha az ellenőrzés nem nagyszerű, de elég gyakran talál problémákat, és kérdéseket tesz fel" — mondta Torvalds.
Torvalds azt is megjegyezte, hogy sok vállalat dolgozik privát, belső AI eszközökön, és a kernel fejlesztők nagy része is használ helyi AI-t. Azt javasolta, hogy mások is nézzenek utána a helyi AI eszközöknek: „Nem akarsz teljesen a nagy cégek kegyelmére bízva lenni, akik valamikor azt döntik, hogy »hé, nekünk is pénzt kell keresni.«"
4. Az AI nem helyettesíti a megértést
Torvalds nem finomkodott azokkal szemben, akik szerint az AI fölöslegessé teszi az emberi programozókat. Az AI a produktivitást növeli — de komoly, évtizedekre tervezett projektekhez a fejlesztőknek mélyen meg kell érteniük a generált kódot és a rendszerarchitektúrát, nem csak a promptokat.
„Meg akarod érteni, hogyan működik mindez a végén. Még amikor AI-t használok a saját játékprojekteimhez is, az AI által generált kódot megnézem, és valójában még az assembly kódot is megnézem — mert ez az, amivel felnőttem."
„Nem csak a promptjaidat kell értened, hanem a végeredményt is — mert ez az egyetlen módja annak, hogy hosszú távon karbantartható legyen."
5. A karbantartói kiégés valós veszély
Torvalds pozitív az AI-alapú hibajelentések végeredményével kapcsolatban — „rövid távú fájdalom, de a végeredmény az, hogy több hibát javítunk ki" —, de figyelmeztetett: ha nem kezelik helyesen, ez az új hibaforrás karbantartói kiégéshez vezet.
„De gondolj bele: tízezer olyan random projektre, amelyet emberek karbantartanak, és amelyek nem a Linux kernel. Azok az emberek ki vannak téve a kiégés veszélyének, amikor AI-vezérelt hibajelentések áradatát kapják — és amikor további információt kérsz, a bejelentő »drive-by« módban volt, és már nem is válaszol a kérdéseidre."
6. „Nem vagyok programozó" — és a 486-os búcsúja
Az este egyik legtöbbet idézett mondata nem az AI-ról szólt. Torvalds nyíltan kijelentette a színpadon: „Legyünk teljesen őszinték. Alig olvasok már kódot egyáltalán. Nem vagyok programozó, én egy fejlesztési vezető vagyok."
A két eszköz, amelyet mindenre használ: Git és e-mail. Ennyi. Miközben a többi kernel karbantartó AI eszközöket, IDE plugineket és automatizált patchellenőrzőket vezet be, Torvalds a világ legfontosabb szoftverprojektjét a postaládájából irányítja.
És egy csendes, de jelképes bejelentés is elhangzott: a Linux 7.2-ben megszűnik a támogatás az Intel 486 SX processzor iránt — egy több mint 30 évvel ezelőtt megjelent chip iránt. A Linux végre kitakarítja a múzeumot.
Ami nem hangzott el — de ott lebegett a levegőben
A minneapolisi keynote kontextusát nem lehet figyelmen kívül hagyni. Torvalds közvetlen és közvetett utalásai a Copy Failre és a Dirty Fragre — a két, nemrég nyilvánosságra hozott kernel sebezhetőségre, amelyek mindkettő az AI által megtalált hibák koordinálatlan közzétételének példái — megmutatják, hogy a biztonsági lista „özönvize" nem elméleti probléma. Ez már megtörtént, és a következményeit még most is kezelik.
A Sashiko, az új közzétételi irányelvek, és a karbantartói kiégés elleni eszközök mind ugyanabból a felismerésből fakadnak: az AI megváltoztatta a kernel fejlesztésének ütemét és jellegét, és a folyamatoknak lépést kell tartaniuk.
Torvalds zárógondolata talán a legtömörebb összefoglalója annak, ahol most tart a Linux projekt:
„Nagyon pozitív vagyok ezzel az egész dologgal kapcsolatban. Azt gondolom, hogy hibákat találni nagyszerű — mert az igazi probléma az összes hiba, amelyet nem találtál meg."
forrás: zdnet.com
Hozzászólások(0)